Európában van a világ egyik meghatározó, jelentős létszámú baromfiállománya, ami meghaladja a 10 milliárd egyedet, ennek kb. 60 %-a tojótyúk.
A baromfitenyésztés fontos szerepet játszik Európa élelmiszeriparában, de nem fedezi az itt élő lakosság igényét. A baromfihús és a tyúktojás a legnépszerűbb, s ezzel együtt biológiailag értékes termékek Európában.
A baromfitenyésztés gazdasági szerepe jelentős, ami termékszerkezet szempontjából fajok között eltérő:
- a tyúkfélék árutojástermelő és húselőállító,
- a liba,
- a kacsa,
- a pulyka esetében.
A tartástechnológia sokfélesége a fajok sajátosságai és a hasznosítási irányai szerint nagy változatosságot mutat, ahol egyre jelentősebb szerepet kap a fajok igényeinek megfelelő, állatjóléti szempontokat figyelembe vevő, természetszerű tartásmód. A broiler (vágóbaromfi) tartás 5-6 hete alatt már nem tarthatók szűk ketrecben, zsúfoltan a csirkék. Az árutojástermelő állományok természetszerű tartása elengedhetetlen feltétel a biotojás előállítás érdekében, amelynek piaci értéke jóval magasabb, mint a zárttartásos technológiában termeltek esetében. Ez a tartástechnológia a végtermék magas minőségére helyezi a hangsúlyt, s az így termelt baromfi húsa és tojása lenne. Élelmiszer alapanyagként felhasználva értékesebb, mint a zárt tartástechnológiával előállított.A tenyésztojás előállításra alkalmas állományokban előre meghatározott tenyésztési stratégia alapján folyik a tenyésztojás előállítás, a kikelt naposcsibék felnevelése, egészségmegőrzése.
Víziszárnyasok esetében (liba, kacsa) elengedhetetlen feltétel, hogy számura természetes vagy mesterséges vízfelület álljon rendelkezésre, ahol élettani igényeiknek megfelelően fürödhetnek, tisztogathatják tollaikat, párosodhatnak. Az általuk tojt tojásokat vastagabb viaszréteg védi, mint a tyúkfélék tojásait, hiszen a víziszárnyasok fészkei nedves környezetben találhatók.
A baromfitenyésztés gazdasági jelentősége Európában
A baromfitenyésztés jelentős gazdasági tevékenység Európában. A baromfihús és a tojás értékes export/import termék a régióban.
Európa baromfihús-termelése 2022-ben meghaladta a 15 millió tonnát, amelyből mintegy 7,5 millió tonna exportra került. A régió tojástermelése meghaladta a 120 milliárd darabot, amelyből mintegy 50 milliárd darab exportra került. Az állati termékkereskedelem nemzetközi szabályozása lehetőséget ad arra, hogy Európán kívüli országokból is érkezzen baromfihús e kontinensre, ha az a szigorú állategészségügyi feltételeknek mindenben megfelel.
A baromfitenyésztés kihívásai Európában
A baromfitenyésztésnek számos kihívással kell szembenéznie Európában. Ezek közé tartozik az állatjóllét iránti növekvő igény, a környezetvédelmi előírások szigorítása és az olyan járványos betegségek terjedésének megfékezése, mint a madárinfluenza vagy a baromfi pestis.
Az állatjóllét iránti növekvő igény arra készteti a baromfitenyésztőket és tartókat, hogy átgondolják a tartási és takarmányozási módszereket. A környezetvédelmi előírások szigorítása pedig arra, hogy csökkentsék a baromfitenyésztés környezeti káros hatásait. A betegségek terjedése pedig komoly veszélyt jelent a baromfiállományra, melyek ellen a tenyészállományokat vakcinázni szükséges.
A baromfitenyésztés jövője Európában
A baromfitenyésztésnek ezekre a kihívásokra kell reagálnia, hogy megőrizze fenntarthatóságát és versenyképességét a jövő Európájában és a világban.
A baromfitenyésztés jövőjében a következő trendek várhatóak:
- A szabadtartásos baromfitenyésztés iránti igény/elvárások növekedése.
- A biológiailag értékes takarmányalapanyagok előállítása, korszerű és gazdaságos takarmányozási technológiák elterjedése.
- Az állatjólléti előírások további szigorítása megköveteli a technológiák folyamatos fejlesztését.
- A betegségek elleni hatékonyabb védekezés modern technológiákkal és vakcinázással, ahol a hasznosítási iránynak megfelelően kitenyésztett baromfi hibridek és a víziszárnyas fajták betegségekkel szembeni ellenállóképességét is növelni kell.
Ezek a trendek a baromfihús és a tojás előállítási költségeinek növekedését eredményezhetik, de hozzájárulnak a baromfitenyésztés fenntarthatóságához. Az előállított termékek piaci keresletét növelik és az állatok jó közérzetének biztosításához is hozzájárulnak, ezzel a gazdaságilag hasznos élettartamukat növeli.
